Sokan azt gondolják, hogy a minimalista életstílus egyenlő a steril és üres lakásokkal. Bizonyára vannak ilyen otthonok is, de minimalista elvek alapján is kialakítható egy melegséget árasztó, igazán kellemes hangulatú otthon. Hiszen ez a fajta felfogás inkább egy életszemléletet, értékrendet tükröz, ami a napjaink nagyobb kihívásaira adott válaszként is értelmezhető.
Hogyan jutunk el a 465 darabig?
Az egyik ilyen legnagyobb kihívás a mértéktelen túlfogyasztás. Jelenleg bárhol, bármikor végtelen lehetőségeket találunk a vásárlásra, felhalmozásra. Mindezt jól becsomagolják az impulzív, érzelmekre ható marketingkampányokba, hogy azonnal megszülethessen a késztetés a vásárlásra. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig a fogyasztói oldalról, hogy egyre stresszesebbé is válunk ezáltal, mivel egyre több döntési helyzetbe kerülünk, és rengeteg cucc lesz körülöttünk. Már több kutatás is bizonyította, illetve pszichológusok is foglalkoznak a témával, hogy ezen végtelen lehetőségek tárháza fokozza a szervezetünkben a stresszhormonokat, tehát az életünk is stresszesebbé válik, mentálisan is lefáraszt ez a rengeteg holmi. Így egy tudatos selejtezéssel nemcsak a lakásunkon könnyíthetünk, de a saját életünket is könnyedebbé varázsolhatjuk. Kevesebb holmival kevesebb időt kell tölteni a pakolással, rendrakással. A takarítást nem feltétlenül előzi meg egy több órás pakolási folyamat.
Ez egy jó kezdet lehet ahhoz is, hogy felismerjük, nem a selejtezés a nulladik lépés. A kihívás által abban is tudatosságot szerezhetünk, hogy már a vásárlási folyamat legelején meghozzuk a szigorú döntést, hogy egyáltalán mit engedünk be az életterünkbe. Hisz egy kiadós selejtezés végén az a cél, hogy ezt az állapotot fenn is tartsuk, tehát ha eddig elleptek a holmik, akkor érdemes felülvizsgálni az eddigi vásárlási és fogyasztási szokásainkat is.
Minsgame, avagy a 30 napos minimalista kihívás
Az ötlet a “The Minimalists” fiúk érdeme, és nagyon tetszik, mert játékos formában is megvalósítható. Éppen ezért arra gondoltam, hogy az ilyen kihívást jobb közösen, együtt végrehajtani. Akár már olyan szempontból is, hogy ha valaki nagyon elakadna, akkor a többiektől megkaphatja a kellő inspirációt, hogy ne adja fel.
A lényeg, hogy 30 napon át minden nap eggyel több tárgytól válunk meg. Így az első napon egytől, a másodikon kettőtől és így tovább egy hónapon keresztül, vagyis az utolsó, harmincadik napon harminctól. A vége összesen 465, azaz NÉGYSZÁZÖTVENHAT darab. Ez így elsőre lehet soknak tűnik, de nem kizárt, hogy sokunk otthona rejt ennyi felesleges cuccot, vagy még ennél is többet.
Azt gondolom, hogy nekem alapvetően nincs sok cuccom, de a lakásnak így is vannak olyan nyugvó pontjai, melyek tele vannak, de napi/heti, vagy akár havi szinten sem keresek ott semmit. Így mostanában kezdett is idegesíteni, hogy ott vajon milyen felesleges cuccok foglalhatják a helyet. Mindezt úgy, hogy minden évben, minimum egyszer selejtezek. Mégis tudom, hogy fogok olyan felesleges dolgokat találni, melyek még beköltözéskor idekerültek, de azóta se használom őket.
A felesleges cuccok sorsa
Ez egy nehéz ügy, pedig az egész folyamat akkor zárul le, ha a lakásból/házból ezek ki is kerülnek. Tehát az nem jó megoldás, hogy betesszük a tárolóba, vagy garázsba, és ugyanúgy porosodik tovább. Kell egy stratégia, és érdemes már az első naptól kezdve eszerint kategorizálni a különböző holmikat.
A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha olyanra tárgyra bukkanunk, ami egyértelműen szemét, azt azonnal ki is dobhatjuk a kukába. Vagy egy esetleges lomtalanításkor kitehetjük, ha olyan dologról van szó, amit nem lehet szemétbe dobni, pl. beszáradt festékes bödön.
Vannak olyan ruhák, vagy használati tárgyak, melyek még teljesen jó állapotban vannak, így azokat egyértelműen sajnálnánk kidobni a szemétbe, hiszen még használhatóak, csak már nálunk nincs tovább helye, de máshol annál nagyobb örömmel fogadnák.
Itt rengeteg lehetőségünk van:
- adománybolt, különböző segélyszervezetek;
- zsibvásárba is mehetünk, ha valaki érzi a kereskedő vénát;
- elajándékozni olyan ismerősnek, akiről tudjuk, hogy biztosan örülne az adott dolognak;
- lehet próbálkozni eladással is.
Májusban két napot arra szántam, hogy KonMari módszerével átválogattam a ruháimat. Döbbenetes, hogy mennyi ruhától szabadultam meg, pedig a ruháimat is rendszeresen átválogatom. Viszont a végeredmény is döbbenetes élmény volt, mert nem csak a fiókok, polcok könnyebbültek meg, hanem a szellős terek láttán az én belső terem, a lelkem is felszabadult. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy meddig jutok el a kihívásban, mert a ruháimat tényleg drasztikusan átválogattam, így ez a kategória nálam nagyjából kiesik, de természetesen át fogom nézni őket, ha már semmit nem találnék más kategóriában.
Jövő héten a kihívásról fogok részletesebben írni, hogyan fogjatok neki, hogy eredményesen a végére is érjetek. Addig is, ha úgy érzed, hogy komoly elakadásaid vannak a rendteremtéssel kapcsolatban, nézd meg a Netflixen a Tidying Up with Marie Kondo c. sorozatot.
De egy titkot már most elárulok. Ha mentálisan ráhangolódtál és komolyan eldöntötted, hogy részt veszel a kihívásban, akkor már automatikusan átkapcsol az agyad, és más szemmel fogsz tekinteni a lakásodra, tárgyaidra. Mióta bennem megszületett a kihívás gondolata, azóta ösztönösen pásztázom a szemeimmel a lakást, hogy mi az, ami már nem szolgálja a jelenlegi életemet és csak a helyet foglalja benne.
Gyere és vágj bele Te is! 🙂
Fotók: saját, Pexels
*******************************
Nagyon köszönöm, hogy itt vagy!
Ha tetszenek a bejegyzések, nézz be legközelebb is.
Ha további tartalmakra, még több színes képre, napi történésekre is kíváncsi vagy, akkor kövesd a Facebook oldalamat is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: